Egyre ismertebbé válik Magyarországon az a jóslat, amelyet 1946-47 körül Lápkumánja táltos szellemétől kapott hét magyar táltos.
A Nyirkai Jóslat Máté Imrének, a rábaközi táltos hagyományok őrzőjének Yotengrit című könyvéből származik (második kötet).
A jóslat tartalmazza az 1946-47-től hazánkban és néhány európai országban már megtörtént jelentős esemény leírását. Mint minden jóslatot, úgy ezt is, a beteljesülés után a legkönnyebb értelmezni. Utólag már jobban körvonalazódik és érthetőbbé válik az ember számára, hogy pontosan mit jelentett a jövendölés, amit kapott.

Ha egy született jóstehetséghez megyünk el azért, hogy kártyából megmondja a jövőnket, még akkor is elengedhetetlen a gondolkodás, hiszen szeretnénk minél többet megérteni a hallottakból ezt pedig csakis gondolkodás útján érhetjük el.
Ha viszont a szemünk elől elrejtettnek tűnő világból, azon belül egy szellemiségtől kapunk egy ráadásul egész országra vonatkozó jóslatot, ami kb. 60-70 évet jelez előre, akkor még az elvont gondolkodás is kevésnek bizonyul, hogy megértsük mire is célzott pontosan a szellem.
Ahhoz, hogy teljes egészében megértsük a Nyirkai Jóslat szavait, olyan tudatszinten kellene lennünk, mint magának a Lápkumánja táltos szellemének. Sajnos ettől a jelenlegi magyar nemzet tudata még kicsit messze áll, de szerencsére van nekünk egy Máté Imrénk, aki nemcsak közreadta könyvében a Nyirkai Jóslatot, hanem igyekezett magyarázatot is fűzni hozzá remélve azt, hogy minél több magyar embernek megérinti a tudatát.
A jóslat közreadása óta többeket is érdekelt a mondanivaló és több hozzászólást, észrevételt, értelmezést és értékelést is hallottam/olvastam róla.

Jómagam is nagy érdeklődéssel tanulmányoztam a Nyirkai Jóslatot.
A jövő állandóan mozgásban van, így még azt is nehéz megmondani, hogy 1-2 év múlva mi lesz, 60-70 évet előre megjósolni pedig szinte lehetetlennek tűnik. Ez a jóslat azonban teljességében beteljesedni látszik az utolsó betűig.
Miért tudta Lápkumánja táltos szelleme megmondani Magyarország elkövetkezendő 60-70 évét?
Azért, mert jelenleg a magyar emberek többsége alvó tudattal él itt a fizikai világban. Az alvó tudatú embernek a kifejlesztett akarata szóra is alig érdemes, ennek következtében a körülmények uralkodnak rajta. Karmája annyira fontos tényezője élete folyásának, hogy jövőjét úgyszólván matematikai pontossággal lehet előre látni.
Nemcsak egyéni (személyre szabott) karma van, hanem a nemzeteknek, országoknak is „országra szabott” karmikus feladatokat kell megoldaniuk.
A Karma Törvényének lényege az, hogy minden embernek, nemzetnek, emberiségnek (fajnak, alfajnak) vállalnia kell tetteiért a következményeket. Cselekedet (létezni és cselekedni egyet jelent), valamint az akció-reakció törvényét jelenti, persze kozmikus méretben.
Jelenleg Magyarország népének igen gyenge lábakon áll a tudata és a kormánya is.
Nézzük meg az ország vezetőinek a személyiségét és szellemiségét!

 Nyirkai Jóslatból:
„…Paprikajancsiból csinál vezért.
A nemzet tűri – nem látja meg rajta a rángató madzagokat.
A csellel hatalomra segített Paprikajancsi pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet.
Nyegle és buta.
A Kiskanász malmára hajtja a vizet.
Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket.”

Hogyan is lehetne a nép szeretet által vezérelt, amikor az ország „Honatyáinak” szíve is haraggal, gyűlölettel és kapzsisággal van tele?
Az elől járók/élenjárók milyen példát mutatnak a népnek?
Évek óta abból áll az ország kormányzása, hogy a pártok és a parlamenti képviselők köpködik egymást, veszekednek, kritizálnak és azt keresik, hogyan lehetne lejáratni az „ellenfelet”.
Ha az Országházban folyamatosan háborúznak a vezetőink, akkor miből gondolják ezek az emberek, hogy előbb, vagy utóbb nem követi a magyar lakosság a példájukat megelégelve a kizsákmányolást és az uralkodást?
Már régen nem Magyarország és vele együtt a nép érdekeiről van szó a vezetőink köreiben, hanem a saját zsebek megtöméséről, és az emberek ellehetetlenítéséről, hiszen amíg az ember a saját nyomorával és megélhetési problémájával van elfoglalva, addig elsődlegesen nem a közügyekkel foglalkozik – gondolják ők.

Nyirkai Jóslatból:
„A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos.
A különb nem viszi sokra, mert irigylik.
Ki-ki rántja lefelé a másikat – az országot együtt.
Lenézett népek mögött kullog a magyar!”

Még csak nem is a lenézett népek között, hanem MÖGÖTT… Van még ennél is lejjebb?

Meddig mehet ez még így?
Meddig tűri még a nép a tolvajokat, az uzsorás bankokat, a személyiségükben sérült jellemtelen munkahely vezetőket (akik éhbérért orrvérzésig dolgoztatják az alkalmazottakat, és mindemellett állandóan megalázzák az embereket), és a hazugokat?
Valószínűleg nem sokáig!
A Nyirkai Jóslatban nincsen szó több választásról (szavazásról)! A 2010. évben történő választások eredményét még megemlíti, de a továbbiakban a káoszt és a véres háborút jelzi előre a jövendölés.

Nyirkai Jóslatból:
„Kettészakad a nemzet,
Lángra lobban az Ország.
A lángot vér oltja.
Magyar magyart gyilkol,
De a bika hátáról is ide lőnek a hét teve miatt.
A nép fele elpusztul.”

Ahogy elnézem a jelenlegi helyzetet Magyarországon, már ez is elkezdődött.
Naponta azt hallani a hírforrásokból, hogy kit, milyen brutalitással gyilkolnak meg.

Ebben a tekintetben kivételesen a Biblia sem hazudik:
„Halálra fogja pedig adni testvér testvérét, atya gyermekét; és magzatok támadnak szülők ellen és megöletik őket.” (Márk evangéliuma 13,12)
„Elárulnak pedig titeket szülők és testvérek is, rokonok és barátok is; és megölnek (némelyeket) ti közületek.” (Lukács evangéliuma 21,16)

Azt hiszem, hogy van min elgondolkodni az embereknek!
Ha nem változtatunk, és nem térünk MAGunkhoz, akkor a Nyirkai Jóslat minden szava beteljesedik.
Biztos, hogy az ország teljes kapitulálása és az emberek vére kell ahhoz, hogy Magyarország és a nép felemelkedjen?
Az a bizonyos „új kor”, ami kezdetét veszi minden égtáj felé a jóslat szerint nem jöhetne úgy el, hogy minél kevesebb áldozatot szedjen?

Napjainkban megfigyelhetjük, hogy még az időjárás is pont olyan szélsőséges, mint, amilyen az emberek gondolkodása (vagy megfagyunk, vagy megsülünk).
A pusztulás már elkezdődött, hiszen itt az árvíz, a vihar, a jég, a tűz – és ez még csak a kezdet!

S végül…
„Nem lehetne-e másképp?” – kérdezték a tudó emberek Lápkumánja szellemét.
„Megírva semmi nincsen, mert minden megváltoztatható, - ha nem fordultok el Istenetektől, és megszívlelitek az ősök intelmeit.” – hangzott a válasz.