A héten megszületett a döntés, hogy ezentúl sokkal szigorúbb büntetés jár annak, aki uzsorakamatra ad/adott kölcsönt.
A törvény szerint egyetlen alkalommal is elég az uzsora-bűncselekményt elkövetni ahhoz, hogy az uzsorást börtönnel büntessék. 3 év szabadságvesztéssel büntethető az uzsorázás és 5 évvel, ha azt valaki bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.Orbán Viktor miniszterelnök az Országvédelmi Terv részeként közölte, hogy a kormány zéró toleranciát és hajtóvadászatot hirdet az uzsorás bűnözők ellen. (A kormány sok mindennel kapcsolatosan zéró toleranciát mutat…)
Szerintem az uzsorások felelősségre vonását azonnal el is lehet kezdeni mindjárt a „legnagyobbakkal”: a bankokkal.

Az uzsorakamat nem pénzügyi, hanem jogi kategória.
A magyar Polgári törvénykönyv megfogalmazás szerint: „uzsorás szerződés az, ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki. Ebből következően uzsorakamat a hitelezésre irányuló uzsorás szerződésben rögzített kamat, ha annak mértékét a másik fél helyzetének kihasználásával, feltűnően aránytalan nagyságban állapították meg”.
Amikor felvettük a devizaalapú hiteleinket – amelynek köze nem volt és ma sincs a devizához (a svájci franknak pedig pláne nincs, hiszen talán az egész világon nincsen annyi CHF, amennyit Magyarországon papíron kiadtak) – olyan szerződéseket írattak velünk alá a bankok, melyekben a felvett kölcsön visszafizetésének futamideje alatt 8-10 évig csak a kamatot és a kezelési költséget, no és persze a hónapról hónapra emelkedő CHF árfolyam-különbözetet kell fizetnünk, majd a következő 10 évben talán a tőketartozás kiegyenlítését is elkezdhetjük.

A hitelszerződésekben ilyen és ehhez hasonló megfogalmazások vannak:
„A Bank a kölcsön ügyleti kamatlábát a kamatperiódus forduló napján, késedelmi kamatát és a kezelési költséget az egyes ügyleti évek forduló napján JOGOSULT EGYOLDALÚAN MEGVÁLTOZTATNI.”

„A Bank a kamatnak és a kezelési költségnek az ADÓS SZÁMÁRA KEDVEZŐTLEN változtatására akkor jogosult, ha a tőke – és a pénzpiaci kamatlábak változása, a Bank forrásköltségeinek a változása ezt szükségessé teszi.”

„Az Adós által fizetendő törlesztés összege – türelmi idős konstrukció esetében – a türelmi idő alatt NAPI KAMATOZÁSSAL KERÜL MEGÁLLAPÍTÁSRA az aktuális tőketartozás után. A kamat és a kezelési költség (törlesztés) – türelmi idős konstrukció esetén türelmi idő alatt – havonta fizetendő összege: X svájci frank, amely a türelmi idő alatt a napi kamatszámításra tekintettel az adott törlesztési esedékességi hónap napjai számának függvényében változik.”

A primitívtudatú vagy éppen devizahitellel nem rendelkező emberek gyakran két megjegyzést fűznek az effajta adóssághoz:
- Tudtad, hogy mit írsz alá, senki sem kényszerített rá, hogy devizahitelt vegyél fel.
- Miért a svájci frankos hitelt választottad, és miért nem volt jó a forinthitel?

A „tudtam, hogy mit írok alá” okoskodásra az a válaszom, hogy „tudtam is, meg nem is”.
Arról nem tudok teljes bizonyossággal nyilatkozni, hogy a sorstársaimnak hogyan zajlott a szerződés aláírási rituáléja, de a saját hitelemmel kapcsolatosan viszont minden lépésre pontosan emlékszem (hiszen 2026-ig feledhetetlenné vált az a nap, amikor aláírásommal engedélyeztem kizsákmányolásomat).
Következőképpen történt: A bankos ügyintéző hölgy felhívott és „örömmel tudatta” velem, hogy megkaptam a kért hitelt és a szerződés aláírása végett egyeztettünk egy időpontot.
Amikor a megbeszélt időre bementem a bankba az ügyintéző egy rakat papírt tett elém és közölte, hogy minden oldalt szignózzak, az utolsó oldalakat pedig írjam alá.  A papírsokaság aláírására volt kb. 20-30 percem, ugyanis utánam, még futószalagon jöttek a többi szerződő ügyfelek. Maga a Kölcsönszerződés 16 oldalas, és akkor még nem beszéltem a Jelzálogszerződésről, az Óvadéki szerződésről, az Engedményezési szerződésről és a bank biztosítójával kötött életbiztosításról (ami nélkül nem adnak hitelt), amelyet megint csak a rablás egyik rejtett formájának neveznék.
(A banknak évente egyszer fizetnem kell egy fix összeget mondván, hogyha időnap előtt meghalok, akkor az örökös nem örökli utánam a tartozást, hanem a bank biztosítója kifizeti. EZ LETT MONDVA. Ezzel szemben mit írattak velem alá? Csupán azt, hogy nem a svájci franknak megfelelő tartozást biztosítja, hanem a CHF akkori forintértékét.
Vagyis, ha most hirtelen az örök vadászmezőkre távoznék, akkor a bank biztosítója csak azt az összeget fizetné ki, amit a hitelfelvételkor forintban ért a CHF.  Mint tudjuk a frank árfolyama azóta jelentősen megemelkedett, tehát az örökös örökölné az árfolyam-különbözet miatt kialakult többlettartozást kamatostól. Amit pedig eddig kifizettem több, mint 5 év alatt, az természetes… - lényegében kidobtam a szemétbe. Tehát a hitelt érintő életbiztosítás is csak hazugság és pénzcsalás.)

Visszatérve az aláírási szertartáshoz, megnézném azt az embert, aki 20 perc alatt elolvassa, megérti (amit a bank jogászai körmönfontan és az egyszerű ember részére szándékosan nehezen érthetően fogalmaznak meg), és aláírja ezt a millió papírt.
Valóban nem kényszerített senki arra, hogy CHF alapúnak nevezett adósságba verjem magam.
DE…
Először is, alaposan utánajártam akkoriban a hitellehetőségeknek. Míg a svájci frankos hitel 20 éven át tartó törlesztőrészleteire 32-33 ezer forintot ígértek, addig a forintalapú hitelre 60 ezer forintot kellett volna minden hónapban fizetnem. Azért nem mindegy!!!!!
Másodszor pedig próbáltam volna nem aláírni a kölcsönszerződést…
Csak egy 35 m2-es önkormányzati bérlakást vásároltam meg, aminek több, mint 10 évig fizettem a nem kevés bérleti díját. Ez idő alatt egy feneketlen zsákba hajigáltam a pénzt. Úgy gondoltam, hogyha lehetőséget kaptam a lakás megvételére, akkor inkább, amit lakbérként fizetnék, azt a sajátomért fizetem, s így egyszer az enyém lesz.
Tehát, ha nem írtam volna alá az egyoldalú (csak a banknak kedvező) hitelszerződést, akkor nem adtak volna kölcsönt és fizethetném a mai napig a busás lakbért, és még jogaim sem lennének az ingatlanban. (Az önkormányzati lakás bérleti szerződésének feltételeiről is tudnék mesélni… semmivel sem különb az önkormányzat, mint a bank, csak az emberek feletti uralma megvalósításának mikéntje más.)
Érdemes megnézni a kölcsönszerződéseket! Az uzsorás emberszámba sem veszi az ügyfelet, hiszen mindig csak úgy nevez bennünket, hogy az „Adós”, holott az adós tartja el a szerződésben magát viszont nevén nevező „Bank”-ot.

A parlament megszavazta az uzsorások szigorú büntetésének törvényét.  Ahogy már az elején javasoltam kezdjék a felelősségre vonást a bankoknál! Szívesen végignézném, ahogy a kommandósok lerohanják a bankokat…
A napokban láttam a televízióban, hogy videóra vették, ahogy egy asszony fizetett az uzsorásnak, aztán a férfit azonnal földbe döngölték és bilincsbe verték a rendőrök. Nem védem ezeket a személyeket, mert aljas módon kihasználják az emberek szegénységét, tehát teljesen jogos a büntetés. Azonban nem ártana elgondolkodni azon, hogy vajon kitől tanulják a „kis bűnözők” az emberek kizsigerelését és kirablását?
Ki az, aki példát mutat az uzsorázásra és megtanítja, hogyan kell ezt csinálni?
A kormány egyetlen tollvonással megszüntethetné a bankok monopolhelyzetét.
Vajon miért nem teszi?
Kinek és miért áll érdekében, hogy a bankok szabadon és büntetlenül uzsorakamatot számolhatnak fel a kihelyezett hitelek után az adósoknak?
Milyen politikai érdekeltség van annak hátterében, hogy a kormány engedélyezi a bankoknak a szabad rablást?

„Senkit sem hagyunk az út szélén.” – mondja Orbán Viktor.
Ugyan már… lát még itt valaki utat?
Már régen bent vagyunk a sűrűben és ott sem a fákat látom, hanem a szemetet!
66 hónapja fizetem annak a banknak az uzsorakamatot, amelyik 2-3 évvel ezelőtt decemberben a bank emblémájával ellátott (három féle ízesítésű) csomagolású szaloncukorral kínálta a pénztárnál az ügyfeleket. A szürke hétköznapokon „csak savanyú cukorkát” kaphatott az ember az ügyféltéren, amely szintén a bank emblémájával ellátott papírba volt csomagolva, elvégre telik az uzsorakamatból és a devizaárfolyam folyamatos növeléséből. (Cukros bank…)
De nemcsak cukorra telik, hanem méreg drága reklámokra is. Az egyik bank (a sok közül) például így hirdeti magát plakáton: „A hitel nem ajándék. Üzlet önnek és üzlet a banknak.”
Én ezt inkább így mondanám: „A hitel nem ajándék. Rossz üzlet önnek és jó üzlet a banknak.”
Ha egyszeri uzsorázásért 3 év börtön jár, akkor hatvanhatszor elkövetett uzsora-bűncselekményért mennyit adnak?

Kedves Devizahiteles Sorstársaim!
Ideje, hogy ne csak beszéljünk és méltatlankodjunk az ország lakosságát érintő egyik legnagyobb problémáról, hanem tegyünk is annak érdekében, hogy megszüntessük ezt a helyzetet.
Valljuk be, hogy annak idején jól behúztak minket a csőbe és, bár egyenként rohantunk a vesztünkbe, azonban ebből az adósságcsapdából kikerülni csakis összefogással és közösen tudunk.
A kormány cselekvésképtelen, semmitmondó vagy a saját érdekeit előtérbe helyező intézkedéseket hoz/hozott a „devizahitelesek megsegítésére”.
A változáshoz/változtatáshoz nem erőszak és nem fegyver kell, hanem ész!
A bankok Istennek kiáltották ki a pénzt, amelyet elsősorban ők imádnak a legjobban. Azt kell az uzsorástól elvenni, amiben az erejének mibenlétét gondolja, és ami a legkedvesebb számára.  

TÖBBET ÉSSZEL TÖBBET ÉRSZ EL!!!!!!

Vegyük most már kezünkbe mi érintettek a sorsunkat, hiszen mint látjuk, az ország vezetőségére nem számolhatunk (a bank jóindulatára meg pláne nem).

KERESEK JOGÁSZOKAT ÉS DEVIZA, VALAMINT FORINTHITELLEL (is) RENDELKEZŐ MAGÁNSZEMÉLYEKET, VÁLLALKOZÓKAT, CÉGEKET, AKIKKEL KÖZÖSEN VÉGET VETHETNÉNK A MAGYARORSZÁGON ÉLŐSKÖDŐ KÜLFÖLDI BANKOK URALMÁNAK!
Egyelőre ELSŐSORBAN AZOKNAK A HITELESEKNEK VÁROM A JELENTKEZÉSÉT, AKIK AZ ERSTE BANKNÁL ADÓSODTAK EL, de szívesen veszem minden érdekelt a jelentkezését is.

Az alábbi címen lehet jelentkezni: valtoztassunk.egyutt@gmail.com